Szabad Piac

Az Airbnb korlátozása mellett felsorakozó szélső-baloldali piac és magántulajdon-ellenes klikk képviselőjének 24.hu-n megjelent és az online médiát körbejárt állításai megalapozatlanok, a szélsőséges merce.hu-n és különböző baloldali online fórumokon terjesztett marxista propagandacikkek a szabadsággal teljesen ellentétesek, piackorlátozó - ezáltal károkozó hatásuk felmérhetetlenül nagy lehet.


Az említett szélsőbaloldali klikk sajnos politikai befolyásra is szert tett, hiszen jelen vannak a fővárosi városvezetés köreiben, ahová a szálláshelyszolgáltatás szabályozását (vagy legalábbis annak egy hatásköri részét – ti. az időbeli korlátot) a kormány kiszervezte. Ez a klikk a városvezetésbe vélhetően az elmúlt években különböző kormányellenes tüntetéseken kifejtett akcióikért cserébe, mintegy honoráriumként került be, nem kifejezetten szakpolitikai hozzáértésük okán -Paradox tehát, hogy a 24.hu által publikált véleménycikkben Misetics úr például arra hivatkozik, hogy az airbnb fizetett lobbistáinak nagyobb a hangjuk, mint a "lakásínségben szenvedőknek" - hiszen ezt mégiscsak hitelteleníti a tény maga, hogy egy nagyhangú szélsőbaloldali „szociáldemokrata” beállítódású személy a városvezetésben tanácsadói szerepet tölthet be, és az általa lakáshiány által sújtottnak gondoltak mellett kiállva fejtheti ki vélt igazát.

Ami a szálláshelyszolgáltatás szabályozását illeti, miszerint az időkorlátot átengedte az önkormányzatok hatáskörébe, nos ebben a kormánynak nem is lehetett más választása, ez jórészt mindenhol önkormányzati hatáskör, mivel azért mégiscsak furcsa lenne, ha bármilyen kormányzati intézkedés a városvezetéseket megkerülve városra szabott egyéni szabályokat hoztak volna. Képzeljük el, hogy Budapesten egy szállásadó 60 -80-100-120 napra le van korlátozva, de ugyanez érvényes egy vidéki városban, például a Balaton partján is. Képzeljük el, hogy egy balatoni apartman a nyár kb. 90 napja helyett (esetleg ha májustól szeptember végéig nézzük akkor 153 napos bő szezonról beszélünk) 60 napra adhatja ki az apartmanját. Nem lett volna ésszerű, vagy igazságos, még akkor sem, ha elfogadjuk a narratívát, hogy az airbnb minden rossz forrása (ami természetesen hazugság).

A szélső-baloldali klikk képviselője mindenféle társadalompolitikai megfontolásra és "empirikus kutatás"-ra hivatkozik, számszerűsíteni persze nehezükre esik azt, hogy pontosan miért igaz, hogy összgazdasági (tehát össztársadalmi) szinten jobb, ha korlátozzuk a szálláshelyszolgáltatás piacát - leszámítva egy hevenyészett ábrát arról, hogy Budapesten mennyivel drágult a lakhatás és mennyivel nőtt az átlagbér, hamis korrelációt sejtetve az airbnb és a lakhatás árának növekedése között.

Tévedés ne essék tehát, ez a szerveződés véletlenül sem csak valós társadalompolitikai és szociális megfontolások és szociáldemokrata krédó miatt támadja az airbnb-t, hanem ugyanaz a zsigeri gyűlölet vezérli őket, ami a szélsőjobboldaliakat adott esetben anno a zsidók, szélsőbaloldaliakat a "tőkések" ellen fűtötte. Nem igazán érdeklik őket a gazdaságpolitikai vagy turisztikai tények, pozitív externáliák, inkább ezen hevület mentén egy "jól körülhatárolható csoport" bűnbaknak kikiáltása az „osztályharc” hangsúlyozása az, ami igazán számít, ahogy egy korábbi cikkében írja az immár “várospolitikus”:

„Ezen is múlik, hogy ha a politikai helyzet megváltozik, akkor a lakásügyben se a 2010 előtti időszak elhibázott, semmittevő – vagy éppen a gazdagabbakat támogató – társadalompolitikája térjen vissza.”

A bűnbak tehát jelen esetben az airbnb-t üzemeltető gazdag "tőkés". Dióhéjban: szerintük minden, ami nem kizárólag "lakhatás" célú tulajdon, de alapvetően maga a magántulajdon: az üldözendő.

Ismerjük a jelenséget, ahogy a vészkorszakban könnyű volt lakáshoz jutni, ha a kipécézett zsidót feljelentették, aztán pedig a kommunista korszakban, ha egy ilyen "tőkést" polgárnak/polgári száramzásúnak vagy kuláknak titulálták, úgy működne ez most is – némi utópista esetleg zöld-politikai/környezetvédelmi vagy egyéb hamis társadalompolitikai köntösbe bugyolálva. A gonosz tőkés lakástulajdonos, aki nem pusztán "lakik" hanem vagy bérbead vagy apartmanoztat, nos, az maga az ördög. Korabeli nevén zsidó, vagy később burzsoá.

A rég bevált recept szerint elkezdődik tehát az airbnb korlátoztatásával, majd kitalálják, hogy abszolút ne legyen airbnb, majd az az ötletük támad, hogy abszolút ne legyen hosszútávú (magán)bérbeadás se. Ha valakinek felesleges (értsd: egynél több) ingatlana van, azt adja be a közösbe, majd ők intézik a tulajdonos tőkés helyett várospolitikai és szociális alapon. Aztán majd el is birtokolják örökre, tulajdoni lapja egy embernek csak egy ingatlanról lehet, az már csak úgy fair.
Aztán kitalálják, hogy a magántulajdon minden rossz forrássa, ne is legyen, minden kerüljön köztulajdonba, hiszen "alapjog" a lakhatás, nincs itt szükség ilyenre, hogy tulajdoni lap, meg földhivatal, ugyanmár. A római magánjog polgári csökevény, ne szórakozzunk. És szépen fokozatosan azzal szembesülünk, hogy kuláklistákat hoznak létre, és egyik reggel arra ébredhetünk, hogy dörömbölnek az ajtón, hogy vagy fogja magát az ember és távozik a Hortobágyra munkatáborba a következő transzporttal, vagy ott helyben agyonlövik, hiszen egykoron tőkés volt, tehát kizsákmányoló, de legalább a választás szabadságát megkaphatjuk.

A reflex a régi, a módszerek változtak kicsit, a kommunikáció finomodott, és már nem kifejezetten a nyilas/kommunista párttársak és potentátok mostani megfelelőinek a "lakhatási válságát" szeretnék megoldani, csupán egy vélt szavazó-rétegét, illetve a világban a turizmus miatt óriásira nőtt ökológiai lábnyomot szeretnék csökkenteni. Legalábbis ezt mondják.

A praktikus politikai számítás szerint valószínűleg azoknak szeretnének kedvezni, akiknek a szavazatai majd politikai tőkét jelenthetnek számukra – hiszen nem mondhatják ki expressis verbis, hogy meggyőződéses marxisták, az sokakat eltántorítana- ahogy Botka László explicit „fizessenek a gazdagok” rákosista felkiáltása is kiverte a biztosítékot a „mainstream” (tőkés) baloldalon.
Leszámítva tehát néhány tényleg vállaltan ultra-sinister véleményező csoportot (pl. akik a mérce.hu-ra írnak), divatosabb eufémizmussal magukat inkább szociáldemokratának hívják/hívatják, biztonságosabb, az egész dili ilyen szalon-kommunista formában jobban eladható:

"Mellesleg az autentikus magyarországi szociáldemokrata, Misetics Bálint a Seres László cikkére írott, figyelemre méltó – szerintem kitűnő – válaszában (hvg.hu) leírja, hogy Botka és az MSZP programja egyáltalán nem megy eléggé messzire az egyenlőség irányában."

Ezek a csoprtok úgy vetették rá magukat az Airbnb témára, mint éhes kutya az eléjük dobott húsos koncra. Imádják, hogy végre fontoskodhatnak, házmesterkedhetnek ők is, hallathatják a hangjukat és hergelhetnek a nekik kedves "kizsákmányoló" csoport, a „gazdagok” ellen, szinte kéjes örömet érezhetnek, hogy most manifesztálódott egy "téma", ami kapcsán kifejthetik, hogy az osztályharc élesedik, dühöng az elnyomás, a tőkések már megint kizsákmányolnak, és olyan szavakat használhatnak, mint pl. "osztályelfogultság" vagy pl.:

„A lakhatási szegénység gyors és radikális enyhítésének egyedüli akadálya a kormányzat osztálypolitikája.”

Ezzel megkapták a maguk zsidóját/burzsuját/migránsát és ez pedig az airbnbt üzemeltető ingatlantulajdonos, "a tőkés". Ami eddig csupán a magántulajdon totális korlátozását és kisajátítást vizionáló komment lájkolásából állt pl. a Partizán youtube csatorna által, az mostmár az aktív politikai programban is megjelenhet:

Érdekes módon az airbnb homloktérbe kerülése előtt a lakáspolitikai szakértő még jórészt az önkormányzati tulajdonú lakások rendezését illető politika rendezésével foglalkozott, leszámítva az egyébként akár nem is teljesen elvetendő szociális lakásügynökség ötletét és homályos gazdaságellenes célozgatásokat, de szerencsére(?) most kapott egy bunkósbotot meghökkentő módon a kormányoldalról, ám én mégis azt javasolnám neki, hogy energiáit az önkormányzati lakásállomány bérbeadhatóvá tételére összpontosítsa a magántulajdon szabad hasznosítása elleni támadás helyett.

De az idáig szemérmesen titkolt vagy szőrmentén vállalt, majd mostanában egyre nyilvánvalóbb politikai agenda feltárása után nézzük a tényeket.

2019-es adatok szerint Budapesten hivatalosan 919 425 lakás van ebből 9749 lakás van kiadva "Airbnb-ként" - a legfőbb csatorna az airbnb, de más platformok is léteznek, a számok kapcsán egyszerűség kedvéért abból indulunk ki, hogy az airbnb a szűk keresztmetszet, ritka az,aki airnbn nincs, de más platformon igen (eddig), Ez a teljes állomány 1.06%-a, persze lehet a lakosságarányos összehasonlítással jönni, de ez akkor is elenyésző. Ahogy plasztikusan megfogalmazta egy kommentelő "Egy felnőtt férfi átlagos napi kalóriaszükséglete napi 2800 kcal, ha holnaptól csak 2760-t fogyasztana akkor válságba kerülne a szervezete?"

Ráadásul ezeknek a nagytöbbsége koncentráltan jóformán a Nagykörúton, a belvárosban belül helyezkednek el. Így azt sem lehet mondani, hogy mindenhol ott vannak. Olyan kerületekben, sőt vidéki városokban is drasztikusan megdrágult a lakhatás, ahol a turizmus nincs/marginális.

Tavaly Pest megyében (Közép-Magyarország nagyrégió) 10 415 lakás került átadásra ennek nagyobbik fele Budapesten, idén is ugyanennyit terveznek, bár nyilván lehetséges némi visszaesés a koronavírusnak köszönhetően. Hogy okozhat ekkora lakhatási válságot az "Airbnb" ha 1 év alatt "pótolták” az Airbnb által eltüntetett lakások számát?

Ezen kívül megállapítja Misetics úr, hogy lakosságszám arányosan Budapesten van a legtöbb airbnb hirdetve, arról már elfelejt nyilatkozni, hogy ennek lehetséges, hogy köze van a belvárosi lakások építészeti jellegéhez, miszerint kis garzonok kialakítására volt lehetőség a régi cselédlakásokból (amelyek egyébként hosszú távú lakhatásra meglehetősen alacsony komfort-érzést nyújtanak, ellenben pár-napos itt-tartózkodásra kiválóak lehetnek), tehát számszerűen lehet több kis lakás jut a lakosságszámra, de lehetséges, hogy az a négy kis garzon, ami négy airbnb hirdetésként jelenik meg a hirdetőoldalon két-két fővel számolva 8 embernek nyújtana "lakhatást" turizmus helyett, azt pl. Berlinben, Bécsben vagy Pozsonyban egy nagy lakáshostel nyújtja, ami egy darab hirdetésként jelenik meg, és máris máshogyan néz ki a statisztika. Ezzel együtt a négy kis lakás fenntartásához fajlagosan sokkal több munkaerőköltség járul, mint egy 8-fős hosteléhez, ami ezáltal fajlagosan több embernek nyújt munkát (munkát, kenyeret - szólt a régi harsona, érdekes az airbnb-hez köthető munkahelyteremtő és egyéb pozitív externália - faktor mellett a - titkolt - marxisták könnyen elsiklanak vagy elbagatellizálják azokat, de előszeretettel citálnak olyan érveket, miszerint az ingázásra kényszerülők miatt nagyobb a környezetterhelés...).

A számokat nézve egyszerűen gondolkodva persze még igaza is lehet a "lakáspolitikai tanácsadónak", hiszen lakosság-szám arányosan Budapest az előkelő helyet foglal el. Az alábbi listában ez látszik, ahol a nagyobb turisztikai célpontokat (meg a szemléltetés kedvéért néhány kisebb magyar megyeszékhelyt) vetettem össze ’metro-régió lakosságszám’ vs. ’Airbnb aktív hirdetések’ számával. Ez az összevetés ugyanakkor csak a nyers számokra támaszkodik, és még mindig inkább egy olyan dolog, amire büszkének kéne lenni, és támogatni az airbnb-t, hogy egyszer utólérhessük Firenzét, Velencét vagy Rómát, Liszabont, Portót és Palermot vagy Londont esetleg Krakkót, de minimum ne hagyjon le minket Salzburg, Bécs, Barcelona, Ljubljana, Milano vagy Wroclaw - akik pár százalékpont lemaradásban vannak csupán. A magyar megyeszékhelyek sajnos a lista végén kullognak, de ebből is látszik, hogy semmi köze az airbnb lakosságszámarányhoz viszonyított mértéke az adott város bérleti díjaihoz.

A lakosságszám arányához viszonyított airbnb-k száma már csak azért is abszurd, mert pl. Debrecen pl. Csupán 7%-a budapesti aránynak, ám az átlagos lakbér a 62%-a Budapestinek, sőt, míg Székesfehérvár a budapesti lakosságarányos airbnb lefedettség 1.4%-at produkálja, addig a lakbér már a budapesti 75%-a. Az albérletár növekedés pedig a vidéki városokat is ugyanúgy "sújtja", tehát felesleges emiatt az airbnb-re mutogatni. Arról persze néma csend van, hogy az Airbnb hány alacsonyabb végzettségű pl. családanyának nyújt megélhetést, pl. takarítói, karbantartói állás formájában, hány fuvarozónak nyújt extra bevételt, hány építőipari szakipari munkásnak nyújtott munkákat, és az egyéb indirekt hatásokról még nem is beszéltünk (turisták fogyasztása helyi bárokban, pl. arra a forradalmi hevülettől fűtött ifjú szociáldemokraták nem gondolnak, ha nincs turista, és kirúgják a fiatal csapost/DJ-t/biztonsági őrt a Gozdsu udvarbéli sörpultja mögül, ahol megkeresi a nettó 300-at, akkor miből fogja kifizetni az olcsóbb albérletet...)

Tovább árnyalja a képet, hogy A lakásirodák, lakásrendelők ellen miért nincs tiltakozás, számtalan lakás se nem lakás, de nem is turisztikai célből nincs hasznosítva, ellenben kereskedelmi, raktározási, stb. célokból igen. Gondoljunk csak az ügyvédi irodákra, egyéb cégekre, amiknek belvárosi házakban van kialakítva "telephely". Ezekből vélhetően több van, mint airbnb-ből! Erre persze nyilván az a válasz, hogy ezek valamilyen alapvető szolgáltatást nyújtanak, a turizmus pedig nem az. Akkor viszont feltehető a kérdés, hogy azon irodaházak ellen, melyekért társasházakat bontottak le miért nem emelik fel a hangjukat a lakhatásért ennyire aggodalmaskodók ? A társasházakból/társasházak helyére épült hotelek ellen miért nem? A lepusztuló, egyébként rendkívüli építészeti értékkel bíró épületek kihasználatlansága ellen miért nincs nagyobb nyomás a városvezetésen? Pl. A Schöpf-Merei Kórház 2009 óta áll üresen, vagy a lipótmező épületei, amik közül most is van, ami eladó (nyitva áll a Budapesti Önkormányzat számára a vétel), de számtalan hasonló egyébként állami/önkormányzati ingatlan üres, még csak hasznosítás alatt sincs jelenleg, az önkormányzati tulajdonú és szintén ilyen-olyan okoknál fogva (főleg mivel nem komfortosak/lakhatóak) már nem is beszélve. Miért nem azon munkálkodik a lakáspolitikai szakértő, hogy ezek az önkormányzati tulajdonú lakások minél előbb lakhatóak legyenek és bérlőre találjanak, miért a „jól körülhatárolható csoport”-ra mutogatva, mintegy azokkal akarja „elvitetni a balhét”?

A másik érv, hogy állítólag a belvárosból kiszorítja a lakókat. A Belvárosi kerületek 1990-2010 között elvesztették átlagosan a lakosságuk több, mint felét, ellenben a lakásépítések üteme mégis könnyedén fedezni látszik az airbnb által lakhatás cél alól kikerült lakások számát.

De tegyük fel, hogy a korlátozással oly mértékben ellehetetlenítik az airbnb-zést, amelyre már nyugodtan mondhatjuk, hogy „betiltás” (hiszen értelmetlenné válik az üzemeltetés), ahogy ezek a körök dühödt görcsös marxizmusból és nem értelmes megfontolásból szeretnék. Olcsóbb lesz a lakhatás? Kicsivel, talán. Ami eddig 150 ezer forint volt majd lesz 120 ezer (nem most, hanem mondjuk 2 év múlva amikor a vírus okozta gazdasági recesszió remélhetőleg lecseng és újra konjunktúrába fordul), de nem lesz megint olyan, mint 2012-ben a lakáspiaci válság legmélyén vagy a 90-es és kétezres években, amikor egyébként Budapest turizmusa vagy nulla volt, vagy a turistalehúzó váci-utca-harcsapaprikás-halászbástya bermuda háromszögben mozgott és a tony-curtis által reklámozott nyugdíjas közönséget célozta, mai fogalmainkkal élve, egészen „cringeworthy” módon. Bár lehetséges, hogy ezek a körök ezt az érát szeretnék újra visszahozni, ugyanis az airbnb kiesésével egy olyan fiatal réteg nem fog Budapestre látogatni, akik a korábbi években a húzóereje voltak a turizmusnak, hiszen nagyrészük nem fog hotelt választani alternatívaként.

2018-ban egyébként Magyarország lakossága az uniós átlaggal megegyező mértékben költött lakhatásra a jövedelmének 40%-án felül, tehát maximum olyanformán van lakhatási válság Magyarországon, amilyenformán az EU-ban, de a közhiedelemmel ellentétben az EU-ban sem elsősorban az airbnb-t teszik felelőssé a vélt lakhatási krízisért, a legtöbb ellenérzés a turizmus egyéb zavaró tényezői miatt alakult ki (pl. Vélt hangoskodás, lakókkal való összeférhetetlenség, stb. - Arról persze soha nem beszél senki, hogy az egyszeri hangoskodó turistával szemben a mindenkkori bentlakó hangoskodó és összeférhetetlen hosszútávú bérlő miért jobb...) és pl. A magyar sajtóban tálaltakkal ellentétben Londonban sincs korlátozva az airbnb, csak azok számára, akik nem -kifejezett engedéllyel és erre „szakosodva”, hanem alkalmilag szeretnék így hasznosítani a magántulajdonukat.

Ezeket a lakásokat az elmúlt években súlyos, olykor már millió forintos négyzetméteráron vásárolták meg és sokszor milliókért újították fel őket. Nem várható, hogy szociálpolitikai megfontolásokból most csökkentett áron adják ki ezeket. Van egy pont amikor jobban megéri üresen tartani, mert kevésbé amortizálódik - írta teljesen jogosan egy felháborodott kommentelő.

Nagyon sok "Airbnb" lakáskiadó több közös költséget fizet - pl a felújítási alapba, hogy a vendégeit egy felújított társasházban fogadhassa. Szüntessük meg ezt és nagyon sok társasház felújítása ismét távoli lesz. Erre például milyen tervet talál ki a szociálisan érzékeny lakáspolitikai tanácsadó? Ki fogja megfizetni a kieső összeget és ki fogja biztosítani, hogy a "szociálisan rászoruló rétegek" által újra birtokbavett 5-6-7-8. kerületi társasházak tatarozása meg legyen oldva?

Misetics úr megállapítja, hogy "A lakbérekre gyakorolt hatás pontos mértéke nehezen számszerűsíthető, de az összefüggés egyértelmű – amit számos városban empirikus kutatások is demonstrálnak." ezzel szemben pl. A GKI azt állapította meg, hogy:

"A korábbiak mellett az egész évben (legalább 181 napon) kiadott Airbnb-n jegyzett lakások aránya Budapesten elhanyagolható (≈0,3%). Kevesebb, mint 3 ezer lakás, szemben a 107 ezer üresen álló ingatlannal, vagy a 9 ezer kiadatlan önkormányzati tulajdonú lakással. Az Airbnb-nek ezáltal nincs mérhető hatása a lakásárakra és az albérleti díjakra. Ezáltal a restriktív szabályozás nem segít a lakhatási válság megelőzésében, visszafordításában. Ezzel szemben sok szükséges felújítást ellehetetlenítene.

Ideje lenne ha legalább a lepel lehullana ezekről a döcögés érveiket sziklaszilárd tényekkénet eladva házaló politikai ügynököktől, magukat szemérmesen "szociológusnak" kiadó köröktől, hogy legalább nyíltan felvállalják a marxista agendájukat, és ne mindenféle ködös és hamis társadalompolitikai elvbe burkolva próbálnák a torkunkon lenyomni azt. Bár lehetséges, hogy attól félnek, hogy nyíltan marxista-társadalompolitikusként nem jutnának be a városházába, és nem dolgozhatnának, mint "a főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója" mert a mainstream bal prüdériája kivetné magából őket, ahogy Botka is partvonalra került.